Hullámok össze, placcs, segítség...

Segítség=Zümi, aki mindjárt jön, és elvisz messzire, bele a pesti éjszakába to forget everything next to some bottle of beer and what comes to our face - only for a while, 'cause tomorrow brings other challenges and something to rush for...

Mit jelent amúgy iwiwen, h -1 üzenetem van?:)

Egyébként meg: Cranberries forever & Zombie till the end of my voice:)

Ki a jobb? - Előre! - uh, ez is fájt, az a sok ziccer:) bár lett volna még több... Mindegy, majd jövőre Nyíregyházán, hazai pályán "tízezer" fanatikus szeme láttára:)

Ha érted ezt a bejegyzést (ami így visszaolvasva enyhén szürrealista jelleget tükröz, helyenként dadaista vonásokkal), akkor ismersz, ha nem, akkor még sok beszélgetnivalónk van:)

http://index.hu/tech/net/gov2008/

:)

Aki ott volt, az tudja:)

Onnan jutott eszembe, h ma rántott sajtot csináltam. Egész jól sikerült, mindenki él, aki evett belőle, úh no para.

Ma tekézni voltunk Fehérváron. Egy 540-es eredménnyel a csapat 3. legjobbja voltam... Am mindig le vok maradva egy évvel az első osztályú minősítéstől. Mármint... kínkeservvel ált. megszerzem, de nem megy simán. Szóval amikor 530 volt a szint, 520-akat dobáltam. Amikor 540, akkor 530-akat (aztán már annyit sem, de ebbe most ne menjünk bele:) ), most 560 a szint, és 540-eket dobálok. Persze ez tök jó, mert nem tudom én hány év múlva 600-akat fogok dobni:D most nem fogom kiszámolni. Aki erre jár, annak házi feladat:)

Most jöttem haza szomszédszeszelésből, az éjszaka közepén rájöttünk, h nekünk gyros kell a bosnyákról:))) Úh jártunk egyet. Télleg nincs annyira messze.

S hogy a running free-t miért nem játszották le, télleg nem tudom. Mindegy, most úgyis másik szám megy a fejemben, m félek a sötéttől:)

Uh, jut eszembe. Agatha Christie. Egyik legmellbevágóbb könyve - pedig én már télleg kezdek immunis lenni: A kristálytükör meghasadt. A végén kiderül, h egy híres színésznő megöli azt a minden lében kanál, idegesítő asszonyt, aki annak idején felkelt a rózsahimlőből, h autogrammot kérjen ettől a hírességtől, és egész életében erre a legbüszkébb. A nő terhessége első 4 hónapjában volt akkor. Előtte nem esett teherbe, kb ez volt élete első és utolsó esélye. Elkapta a betegséget, a gyerek stiches lett... Le se írom, mi jutott eszembe, amikor ezt olvastam. Uh, télleg szíven ütött.

Lassan mindenki azon szurkol, hogy végre pihenjek egyet:) Pedig most már átlendültem a holtponton, és nem érzek fáradtságot, meg semmi, csak hogy lassabban mennek a dolgok, mint általában, és a reakcióidőm is lelassult. Mint állat:)

De lehet, h ez az ideális állapot, mert pénteken, amikor ledobtam a 120 vegyeset, egyéni részcsúcsot dobtam, méghozzá a hírhedt kettes pályán:) 168 lett, úgy, hogy 87-et teliztem... Abból a négy v öt kilencesből, amit dobtam, egy kivételével uúgy ment mind...

A fáradtság nem is itt ütközött ki, hanem ott, h egy rossz-egy nagyon jó-egy nagyon rossz-egy jó sorrendben hullámzott a teljesítényem:))))) De 540 lett, úh összességében nem lehet panaszom:))))

Most jöttem rá, hogy ma itt alszom a szerkesztőségben:))))

Hajnali 1-ig az online-nál leszek, 3-kor pedig kezdődik a ffi kisöbű sportpuska fekvő versenyének selejtezője - Sidi Péterrel. Még szerencse, hogy van itt ez a két piros kanapé:))

A selejtező után megint lesz kb két órám szunyára, mert utána jön a döntő. Ezzel párhuzamosan még két sportlövő számot kell követni, de azokban szerencsére nincs magyar induló.

Reggel fél nyolckor pedig a női 3 méteres műugrás selejtezője kezdődik - Barta Nórival és Kormos Villővel. A lényeg. Kb az egész olimpiából ez a legfontosabb nekem. Fél 11-ig tart a történet, utána megírom a kis anyagomat, majd szerintem ismét kidőlök.

Péntek este edzés is lesz, ha jól nézem, és 120 vegyeset kéne dobni, mert a szerdai edzés kimaradt. Hm. :)))))))

Írjatok vmi biztatót, mert minden betű egy percet hozzátesz az életemhez:)

Online műfaj, ezt gyorsan meg kell írnom:) Egyedül ülök a Nemzeti Sport szerkesztőségében:)))) sehol senki:)

Most nagyon sürgősen zúznom kéne hajat mosni, csak gondoltam, előtte írock még egy kis szösszenetet mindennapjaimról, m már rég blogoltam:) meg különben is, újabban túl sok negatív eseményről számoltam be, illene már felfelé görbülni:)

Mostanában amúgy leginkább dolgozom. A legdurvább az előző hét volt. Minden nap reggel 8-tól este 11-ig, néha tovább is, tulképp 3 helyen, közte edzés... A hét megkoronázásaképp pedig elmentünk bulizni a csajokkal szombat este:) 5-ig nyomtuk, mint régen:) persze közben a fél banda kidőlt, hazament, stb, aztán akadtak emberek, akiket nekem kellett hazavinni:) Igaz, Krisztián?:))) (Krisztián amúgy lány, nem tudom, mondtam-e már:) )

Másnap kisebb-nagyobb megszakításokkal 5-ig aludtam:)) az jó volt, kicsit sikerült magamhoz térni. Meg megállapítani h örexem, m nem hat rám az alkohol. Ami persze nem mindig hátrány:)

A mostani hét lájtosabb volt, de még mindig képtelen vok megülni a fenekemen, és időben morzsányi területekre is képes vok találkát beszervezni a barátokkal. V bulit:) olyan morzsányi területre, h hujujuj.

Csütörtökön pl. épp nagyban ügyelek NS-ben, amikor érkezik egy sms Middle Ass-től, h ma este buli, hí meg há, jöjjek már. Hm, szomorúan sóhajtottam egyet a 11-ig tartó ügyeletre és a másnap reggel 8-kor kezdődő műszakra gondolva, amit egy edzés és újabb NS-es jelenlét követett, és visszaírtam, h ez sajna ma nem fog menni. Eltelik vagy két óra, és hív a Segg, h na, tök jó a hangulat, menjek már, ezazamaz. Hm. Na jó:)))))))))

Uh, pedig aznap rendesen szétment a lábam... Délelőtt szandiban nyomtam, ami miatt haza kellett menni cipőt cserélni, m szétszedte a tappancsomat, és keletkezett egy cuki vízhólyag is... Ezekkel a lábakkal táncoltam végig az estét, nem meglepő, h hazamenni már nem nagyon tudtam, úh papucsomat a kezembe fogva mezítláb indultunk el Popóhoz. Útközben felszedtünk két hapit:))) (azaz csak szedtünk volna, ha nem lett volna ilyen lol mindkettő - monnyuk az vicces volt, amikor kérdezték, hol tanulok, erre mondom h juujjj, nagyon gáz helyen, ők meg kérdezik, bölcsész vok? ... :))) ) Mostanában egyébként is több hapit szedhetnék föl buliból hazafelé menet, mint magán a bulin. Azért a feltételes mód befigyel:)

Xal 4 körül haza is értünk Segghez, 7-ig keményen aludtam, de aztán meglepő módon semmi bajom nem volt egész másnap. Az edzőcipő meg egyenesen megváltás volt agyongyötört hátsó mancsaimnak. És újra érzem a jobb utcát, oh yeah:)) monnyuk több ragtapasz volt rajtam aznap, mint lábujj, az tuti.

Na így röviden ennyi:) Készült egy csomó kép, amiken mind úgy nézek ki, mint aki végig itta az estét, pedig semmit nem ittam - nem volt rá idő:))) Kata mondta, h a szegény túlterhelt ifjúságnak már inni sincs ideje:)))

Ja, és Vivi elnevezett Csörcsillának:))) ez a legjobb. Pedig utálom a viszkit. Onnan jött a név, hogy Popó akart nekem hozni sört (a jólélek:) ), mikor lejöttek elém a csajok, de elfelejtette, és a fejéhez kapva így kiáltott: - Basszus, nem hoztam a sört Csillának.

Úh most már mindenütt van saját WC-m:))))))

Úgy látszik, ez egy ilyen időszak... Sorra történnek a negatív események. Csak azt nem értem, hogy ennek miért kellett megtörténnie? Miért pont Kolonics????? Aki annyi de annyi mindent tett a sportágáért, aki leszarta, hogy alulfizetettek a kajakosok, vagy hogy helyenként jéghideg vízben kell zuhanyozniuk. Ő csak edzett... Emléxem, amikor talán Sydneyre készült, egyedül vágott neki az egésznek. Olvastam vele egy riportot, és abban volt, hogy mennyire nehéz egyedül készülni. De Ő megcsinálta... Hihetetlen ez az egész.

Tudom, hogy ez nem "friss" hír, de csak most tudok írni róla így normálisan, összefüggően.. viszonylag. Ilyenkor átértékelődnek az ember mindennapi kis problémái, amiket óriásinak érzékel, de ha jobban belegondol, lehet látni, hogy ez semmi ahhoz képest, ami pl. Kolóval történt. Vagy ami Ikodinoviccsal történt, vagy legutóbb a karatés sráccal, Magna Gergővel.

És áll az ember értetlenül, hogy miért nem képesek megoldani a mentőautók probémáját. 37 perc? És még nekik áll feljebb? A híradóban ott mutatta az edző a telefonján az adatokat, hogy mikor hívta a mentőket. Meg nem tudom, feltűnt-e többeknek, de elég sok sportoló halt meg mostanában szívleállás miatt. Miért nem lehet legalább a nagyobb edőközpontokban elhelyezni egy-egy defibrillátort? Drága. És? Inkább haljanak meg a sportolók???? Hihetetlen... Senki sincs biztonságban, mert bármi történik, gyakorlatilag a szerencse kérdése, hogy sikerül-e megmenteni az embert. Jó, hogy nem kezdtek azon spekulálni, h Koló a csepeli területhez tartozik-e...

Most nagyon rossz. Tudom, tudom, én akartam, de akkor is. Erről most nem írock többet, mert ez nagyon belső ügy, nem netre való, csak jelezném, h szarul vok.

Egy dolog mégis mosolyt csal az arcomra így estefelé. A travianon indult egy ún. classic server, amit még nem próbáltam. Hát csúcs. Van egy főmufti, aki tanácsokat ad, h mit építsek, nevezzem át a falumat, nézzem meg, h hányadik vagyok, stb., és minden apró lépésért megdicsér, és jutalmat ad - pl. még egy nap plusz számla, nyersanyag, stb:)

Így néz ki az "őrangyalom":)

Tegnapra virradóra azt álmodtam, h én voltam ott, amikor a dokit kihívtuk a kuszihoz. A karomban fogtam, akkor adta neki a doki az altató szurit. A kiskutya feje lefittyedt. Letettem a teraszra, és megkapta a szívleállító gyógyszert is. Meghalt.

Én arra riadtam fel, h hason fexem, és nem kapok levegőt. Régen asztmás voltam, de már vagy tíz éve nem volt ilyen rohamom, pláne nem éjszaka. Kétszer is kellett fújni. Nem kényelemből - muszájból.

A hét szomorú eseménye pedig szegény Luca kuszi halála:( nem érte meg a féléves kort, szívnagyobbodás, a szívburok vékonysága és a szívének 28%-os működése okozta halálát.

Ez úgy nyilvánult meg, h nehezen kapott levegőt az utóbbi időkben, aránytalanul nőtt: a teste egy 3 és fél hónapos németjuhászé, a feje normális volt, de egész aránytalan lett a kiskutya, lefogyott, lementek az izmai, és légszomja volt:(

Pénteken jött ki az orvos. Még a szomszéd is megsiratta szegény Lucát, aki vszeg ezért is harapott annyira. Amúgy várt volna rá egy fogműtét, egyköldöksérvműtét és egy ivartalanítás, s ezeket nem is biztos h kibírta volna:( vmi nagyon nem stimmelt szegénynek a genetikájában:(

És itt írtam alább h eddig vagyok vele meg minden, de sokat megadnék, ha megint itt lehetne - persze egészségesen, azt én sem akarom h szenvedjen. Utolsó reggelén már nem akart előjönni a kenneljéből, nem evett, nem reagált.

Furcsa, mert Bundi ugye 11 évet élt, ő jobban az ember szívéhez nőtt, dehát Luca halála is megrázó volt... Egy kiskutya... Olyan, mintha egy gyerek halt volna meg... Aki sose tudja meg, milyen felnőni soha nem volt egészségérzete, soha nem tudott nagyot szippantani a levegőből...

Most már Bundi vigyáz rá a kuszimennyben:(

A másik jó dolog, ami az elmúlt hetekben történt velem, az horvátországi nyaralásunk Bébikével:) Vodicében voltunk (Közép-Dalmácia Zadar és Sibenik között), egy kis halászfaluban, ami mára persze kinőtte magát és a turizmusból él. Minden van, ami kell: tenger, napsütés, meleg, fagyi, sör, bor, óriás kivetítő és néhány látványosság a közelben.

Nagyot pihentünk, a hazatérés után mondta is Tomi (NSO-s góré), hogy látszik rajtam, h kipihentem magam. A barnulás egész jól sikerült, észrevétlenül férkőzött bőrünkbe a vonó, kentünk magunkat, mint az állat, a szúnyogok csíptek, mi vakaróztunk (én legalább is), stb.

A látványosságok közül a Krka Nemzeti Parkot láttuk, ami gyönyörű: minden zöld és víz. A víz jéghideg, a levegő viszont olyan párás, h lekéredzkedett a kispólóm:) (volt rajtam fürdőruhafelső...:P).

A vízesés körbejárása után fürödhettünk a vízesés lábánál, a jéghideg vizet meg se éreztük, annyira meleg volt. A vízesés alá is bementünk, olyan Pocahontasosan - bár vszeg Pocahontas sem járt volna olyan sűrűn a vízesések alatt, ha lett volna kontaktlencséje... Am nagyon nehéz volt közlekedni a vízben. Amíg 100 méter mélyvolt alattam, nem volt para, de jöttek ilyen kövek, amiket nem lehetett menni, de úszni sem lehetett, m annyi víz nem volt fölötte. Úh mint a hülyegyerekek, négykézláb közlekedtünk, mindketten levertük a térdünket, meg ilyenek - de nem panaszkodom, hiába tűnik úgy:)

Volt egy magyar büfé a bícsen, ott néztük a meccseket, és ott volt érdekeletsége szállásadónknak is, aki kezd hozzászokni a horvát linkséghez, de azért jófej:)

Ezt is megértük: én tudósítok egy nagyobb eseményről az NS-nek:) a címből ki lehet találni, hogy a műugró országos bajnokságról beszélek.

A mai nap nem volt vmi izgi, de a tegnapi kicsit feldobott, amire szükségem is van a tegnap-tegnapelőtt történtek után, de erről majd kicsit később egy külön bejegyzésben!

Az ob első napján volt a női és ffi 1 méter meg a női szinkrontorony. Utóbbi azért volt vicces, mert egy páros indult:) na vajon ki nyert? :)))))) Az 1 m viszont Barta Nóra, Kormos Villő, Mátyás Melinda és Hajnal András miatt volt érdekes a nép számára.

Barta Nórival tök jót beszélgettünk a végén, amikor már mki elment - ő doppingvizsgálaton volt (a többiek is, csak ő végzett legelőször, a többiekkel meg még azelőtt beszéltem). Nóri a Szugló utcában lakik, átellenben az NS szerkesztőséggel:) szóval földi:) Felvitt a toronyba, 10 méterre... Hát ezek nem normálisak. Bár lehet, h le mernék ugrani, végül is 10 méteren egy talpas talán még nem fáj annyira. AZt mondják, h már csak az adrenalin miatt is érdemes egyszer kipróbálni. Hajnal Andris barátnője mondta, h ő már leugrott onnan, persze csak ilyen kis béna laikusan, de aszondja, jó volt meg nem fájt:)

SZóval tök jó volt, a második napon kb fél órát voltam kinn, női és ffi 3 m szinkronban összesen 4 pár indult, úh marha igzi volt. Viszont legalább beszéltem Villővel, aki délelőtt megnyerte a női tornyot.

A legjobb: nem én lennék, de télleg: kb 2 perccel a pénteki verseny kezdete előtt kivertem a biztosítékot az uszodában... Mert bedugtam a laptopot, és zárlatot okozott... Durva volt, majdnem szívrohamot kaptam:)) Persze a végén mki rajtam röhögött, és nem haragudott senki:))

Hm. A ma esti finálénak három nagy vesztese van. Raúl, Ballack és az egyszeri néző.

Raúl: kimaradt a csapatból, ami Európa-bajnok lett. Hát. Ez nem túl bíztató számára. Mert mit mond majd Luis Aragones arra, h miért hagyta ki ezt a nagy nevet a csapatból? Hát azt, hogy mit akartok, így is Európa legjobbja vagyunk. Raúlnak az lett volna a legjobb, ha a csapat még a csoportkörben kiesik, mert úgy mondhatták volna az illetékesek, hogy nesze neked Aragones, kihagytad a legjobb csatárt. Persze, Raúl nagyobb sportember annál, hogy keseregjen csapata Eb-győzelmén.

Ballack: ezüst, ezüst és még mindig csak ezüst. Banyek. Télleg nyerhetne már vmit, ez borzasztó lehet. Jó, sokan vállat vonnak, hogy örüljön, hogy ilyen sok mindent elért, de aki valaha is sportolt, az tudja, hogy kvára nem a részvétel számít... Elnézést a hepciáskodó tanító néniktől és az elfogult anyáktól. Ha nem nyer a gyerek, az szar. Ennyi.

Az egyszeri néző: rég hallottam ilyen elfogult közvetítést... Kedves kommentátor úr. Ahányszor utaltál arra, hogy szarok a németek, a spanyolok nyernek, a németek meg mehetnek a levesbe, az zavaró volt. Neked nem feladatod az érzelemkeltés és a véleményformálás. Neked az a feladatod, hogy színvonalas hátteret biztosíts az esemény számára. Javaslom megtekinteni egy Hajdú B-közvetítést.

That's all folks..

A kutyusokat nem kell félteni:)

Már amelyiket nem nyírják ki a gazdái...

https://www.youtube.com/watch?v=19RmZogn_ko

Jó, a cím kicsit túlzás, mert ugyan kikészített a kuszi, de távolról sem kell magamra venni, amit az iwiw üzenőfalon olvastam. És már amúgy is lelkifurdalásom volt, amiért kiabáltam vele. Mindig ez van. Silverrel is kiabáltam néha, és ez hónapokkal, sőt évekkel később is fájt. Lehet h hülye vagyok, de ez van.

Úgy az autópályás résznél kezdtem sírni, és a végén már arra vágytam, hogy egy jó nagyot belém harapjon a Luca kuszi:(

"6hetesen magatokhoz vettetek, sokat játszottam a gyerekekkel és nagyon boldog voltam Veletek. Ahogy nőttem, egyre nőtt a mozgásigényem és vele együtt az étvágyam is. A gyerekek nem akartak velem játszani, ha odamentem egy simiért, sokszor még belém is rúgtak.

Aztán egy nap beültettetek a kocsiba. Én olyan boldog voltam, végre hónapok óta először látok mást is a kennelen kívül. Az autópálya szélén álltunk meg. Eldobtátok a labdámat. Futottam utána, de mire visszaértem, Ti már sehol sem voltatok.

Kétségbeesetten rohangáltam a kocsik között, labdával a számban. Az autósok dudáltak, de volt olyan is, aki még rá is gyorsított. Ki akartam futni az út szélére, mert nagyon féltem. Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon és többet nem tudtam felállni.

Nagynehezen kikúsztam az út mellé. Próbáltam utánatok menni, de nem sikerült. Körülöttem minden véres volt. Fáztam, sötét volt és féltem. A labdámat még mindig fogtam, biztos voltam benne, hogy visszajöttök értem. Hiába nyüszítettem, ugattam, senki nem állt meg segíteni.

Több órás fekvés után megállt mellettem valaki, nem törődve a vérrel és a sárral, betett az autóba. Egy fehér köppenyes férfi szaladt a kocsihoz, amikor megálltunk. Már csak a fejét csóválta. Új gazdám, aki 15perce ismert, nagyon sírt és megölelt. Csak akkor engedtem el a labdámat, hogy megnyaljam a kezét, hogy azt tudjam neki mondani: "Köszönöm".

Aztán elaludtam, az utolsó dolog, amit hallottam, gazdám kétségbeesett zokogása volt. Már nem félek, nem fázom és nem fáj semmim sem.
Meghaltam. Talán ha nem rágom szét a cipőket és nem eszem annyit, még mindig élhetnék..."

Na háj. Itt uncsizom a koliban, mert KB-választás van, ami engem nem igazán mozgat meg... Még szerencse, h feljöttem, mert kb 46 másodperccel egy támadás becsapódása előtt el tudtam küldeni a nyersanyag zömét:) a másik falvamban már nem voltam ilyen szerencsés, ott még 6 körül lefölözték a napi termésemet:( na mindegy:)

Amúgy nem értem, hogy a "lefölözi a hasznot" kifejezésben miért a "föl" számít jónak, szerintem az a legrosszabb a tejben. De ez csak az én véleményem:) Inkább úgy kéne mondani, hogy "csak a fölét hagyta meg" vagy vmi ilyesmi:)

Tök zsír, szombaton utazunk a vb-re:) valahol a bejegyzéseim közt asszem írtam, h nem adom fel. Így utólag jó érzés, h volt miért küzdeni. Azért azt hiszem, abban, hogy én szombaton utazom, nagy szerepe van a szövkap személyének. Nem akarock megbántani senkit, de úgy érzem, hogy a mai magyar tekében, és főleg a női tekében nem sokan mutattak volna ajtót olyan játékosoknak, akiket lényegében azért tettek ki a keretből, mert engedély nélkül maradtak távol egy válogatot edzéstől. S ha ők ketten bent maradnak, nekem valószínűleg fel is út, le is út. Azért így is rezgett a léc. Igen csak... Valahol az a leszaromság mentett meg, amit egyik kedves csapattársam:) oltott belém az utolsó, mindent eldöntő héten. Neki ezúton is köszi mindent! Ilyen érzéssel kellett volna végigjátszani a szezont, dehát majd jövőre. Abban a pillanatban h elhiszem, nincs mit veszítenem, egyből megtanulok tekézni... 

Már ami az eredményt illeti, mert a tudatos utcajáték még hagy maga után kívánnivalót... Nem gyengén. Ma is, lent voltam a Fradin, és Hazai Gabi foglalkozott velem. Vért izzadtam, de majdnem szó szerint. Jobb utca, bal utca, izé, hozé... Duuurva volt. Dehát ugye ez kell. Amikor nem kellett kötelezően valamelyik utcába gurítani, rögtön jött az eredmény is, meg asszem, összvissz két üreset dobtam, ami nálam egész pozitív mérleg mostanság:)

Pénteken nálam alszik egy másik kedves csapattársam, hogy ne kelljen szombaton reggel bebumliznia Szentendréről:) Próbálunk nem bulihangulatot teremteni:)))) Elvégre másnap edzés, utazás, mittomén:)

Hát hogy mi minden történik az emberrel egy egyszerű bulinak induló estén:)
Először is nem volt semmiféle buli, mivel senkinek nem volt kedve tovább menni a Livingroomba a Flónál való összeröff után.

Na jó, kezdjük az elején!

Xal jó kis vacsi volt, bár a főétel kicsit csípős lett, de így még jobban esett a sör:) Igazából azt kellene összegyűjteni, hogy mit nem ittam:) mert délután, ahogy hazajöttem a tanításból, volt egy kis szomszédolós kertiparty a (basszus, a höri leugrott a székről) kertben hátul, ahol Józsi bácsi excellent bora várt:) Flónál jól besöröztem, de a kajában volt még vmi vodka is, és vmi Camparis izé volt a desszert. Szóval még azért tudtam volna inni, de jó volt így is:) és akkor jött a csípős főkaja. Ami egyébként nagyon finom volt, csak ne csípett volna annyira:) Na xal arra a Borsodi Bivaly, hmmmmm. Inkább szétmaratom a számat, de ez az élmény kell.

Na ezután indult neki a társaság, én Popsi anyánkkal jöttem el. Senki sem akart tovább menni a buliba, mindenki fáradt volt, nincs kedvem, ezt kell holnap csinálni meg azt, meg tököm tudja, hülye kifogások. Leszálltam az Astoriánál. És mondom, nem múlhat el úgy az idei év uccsó bölcsészbulija, hogy nem vagyok ott, hát lenéztem egyedül. Még sose csináltam ilyet (azért írok amúgy ilyen szaggatottan, mert a höri itt gyakorlatozik, mászik, esik, ugrik össze-vissza, és félig őt figyelem). Na xal. Ismerős reményében lenéztem.
Hát marha kihalt volt a hely, azt máris visszavonnám a plakátról, h "a legjobb bulik". Nem hajnali 5 óra volt, hogy már mindenkit kidobtak volna... Nem is nagyon néztem, h kik vannak ott, de akiket egyből megláttam, nem tűntek ismerősnek. Úgyhogy fogtam magam és eljöttem.

Amúgy két választásom volt: vagy körbenézek 10 perc alatt és eljövök, vagy ott dekkolok egy órát, mert úgy jár az éjszakai. Hát én előbbit választottam.
A megállóban aztán odajöttek hozzám ellenőrök, és megkértek, h angolul dumáljak már egy csávóval. Akivel egyébként tök jól elbeszélgettem, de a lényeg az volt, hogy elmondtam neki, h kb 15-20 percet kell majd várnia, no para. Hajnali nyelvlecke erős idegzetűeknek. Hullarészeg volt a csávó egyébként, állítólag Dél-Karolinából jött. El is hiszem, hogy amcsi volt, mert csak egy ami képes így berúgni sörtől. Vagy vmi más alkoholt letagadott. Több variáció nincs:) ja és az angolok idióták:)

őőő, holnap vásárlás, xal ideje lefeküdni.

Nem is én lennék:) A lényeg: úgy volt, hogy nem jövő ilyenkor, hanem az azutáni ősszel végzek az egyetemen. Így a mostani szakdoga címbejelentés engem nem érintett. Eddig. Mert rájöttem, hogy mégis csak jövő ilyenkor szeretnék végezni. Hétfőn kisült, hogy csütörtökig angolon le kell adni a címbejelentőt, meg egy általános tervet, hogy mit szeretnék kutatni stb. Kommon vmivel jobb a helyzet, mert ott május 7. a határidő.

Az angolnál az volt a nagy mázli, h a tanár, akinek írtam, azonnal reagált a levelemre, és már kedden találkoztunk, de mivel ő szerdán elutazik (!), adott egy aláírt lapot, hogy erre nyomtassam a tervet, aláírta a címbejelentő lapot is, meg minden:) Ultramázli.

A másik ultramázli a kommos témavezetőm. Mert akire gondoltam, ő nagyon sok szakdolgozót vállalt már, és nem is válaszolt a levelemre. Az volt a terv, hogy kedden felkeresem, és beszélek vele személyesen. Erre megyek a folyosón, és találkozom a kedvenc tanárommal, akiről azt hittem, külföldön van, és nem vállal szakdolgozót. Megkérdeztem, és az igaz, h jövő ilyenkor külföldön lesz, és csak kétszer lesz itthon, és vszeg nem lesz ott az államvizsgán, de emiles konzultációt vállal. Istenzsírkirály:) Úh lekopogom, megoldódott. Hát ne tudjátok meg, h hétfőn milyen pánikot vágtam le:)) Jutka meg Vivi tudják:)

Ma reggel (őőő, inkább délelőtt az a reggel, mivel sikerült begöthösödni, így itthon csücsülök/fexem) iwiw-üzenőfalon olvastam egy bejegyzést, ahol az egyik ismerősöm küld egy számot a BKV-soknak. Rihannától a Shut up and Drive-ot:))))))

Hát csatlakozom. Tudom, sokan másképp látják a kérdést, de szerintem ez az egész sztrájkosdi csak azokat szívatja meg, akik nem tehetnek semmit az egészről, és nem is tudnának érte semmit se tenni. Akiknek meg szólna a sztrájk, azok úgyis helikopterrel járnak, vagy szimplán megengedhetik maguknak, hogy ne menjenek be dolgozni valamelyik nap. Ezek csak röhögnek egyet a markukba. Akiknek viszont lételemük, hogy bemenjenenek dolgozni, nem tudnak.

Mi a megoldás nekik? Vagy kivesznek egy nap szabit, vagy később le kell dolgozniuk azt a napot. Ez persze belezavar a későbbi tényleges szabijukba, ill. abba a hétbe, amikor le kell dolgozni ezt a napot. Hogy jön ahhoz bárki is, hogy ebbe belezavarjon? Mer' ő sztrájkol... Ha nem tetszik valami, megszívatja azokat, akik nem tehetnek róla... Így a logikus és igazságos, nem?

Shut up guys, and drive...

Ezt Lewis Hamilton mondta a bahreini futam után. "Leggyengébb Forma-1-es versenyét futotta vasárnap Lewis Hamilton Bahreinben" Ezt meg az Index. Én meg azt mondom: üdv a klubban. Szávayval együtt. Jó kis társaságba kerültem:) még ha csak virtuális is. De nincs elveszve semmi. Nem érdekel senki olyan, aki felől negatívum árad felém. Itt van még két bajnoki: egy Pécsen, ami játszható pálya, egy pedig itthon, ami meg hát... szintén a játszható kategória, mert hol játsszon jól az ember, ha nem otthon? Meg a két válogatott meccsből egy tuti, mert a 9 főből min. egy meccsen mindenki játszik. S emellett döntés csak a 2. válogatott meccs után lesz. Így van még idő. És a többiek sem gépek. Úgyhogy nem vagyok hajlandó feladni. És nem érdekel senki, aki nem így gondolja. Szépen elgurigázok még egy hónapig, és csak a játék öröme érdekel és az h szemben maradjak a bábukkal. Bea és Anita, köszi mindent!

Ezt alkottam tegnap NS-ben (hosszú szenvedések árán, mire 3200 karakterről lehúztam 1500-ra, azaz egész pontosan 1498-ra:) )

:) ezt nézzétek meg:

http://www.indavideo.hu/video/Okos_bloki

Mert a kutyák imádnak sétálni:)

Haile Gebrselassie, tudjátok, az etióp futó, aki olimpiai-, világ- meg mindenféle bajnok maratonon, 10 ezer méteren stb, a lényeg h durván hosszútávfutó - na xal róla kiderült h asztmás...Télleg nem akarock rosszindulatú lenni, de az h az úszók háromnegyede asztmás, azt még le lehet nyelni. Ugye az egész a doppingolásért van, m asztmásoknak felírhatnak olyan, oxigénpótló vagy légzéssegítő gyógyszereket, amik nem minősülnek doppingszernek, dehát nyilván javítanak a teljesítményükön. Magyarul legális dopping. De az úszóknál ezt még el lehet fogadni, mert az asztmás gyerkeket minden orvos úszni küldi. Xal ez OK. Nade hogy egy hosszútávfutó, épp egy HOSSZÚtávfutó legyen asztmás... Ezt nem hogy nehezen hiszem el, de egyáltalán nem!

Én voltam asztmás, xal ha valaki, hát én igazán tudom, milyen az, amikor egy idő után egyszerűen mozdulni sem tudsz a légszomjtól, nem hogy ezer kilométereket futni. Ez nem olyan, hogy kutyaharapást szőrével. És az asztmásokat nem hogy nem futni küldik, de egyenesen eltiltják a hosszútávfutástól... Persze vannak az asztmánk is fokozatai, de nekem még egy gyengébb kiadás jutott. Nem tudom, van-e ennél is gyengébb (mert én azóta kb kinőttem), de az is igaz, h asztmát az ember ált. kicsi korában "kap", tehát akkor mutatkoznak a tünetei. Aki felnőtt korában lesz asztmás, az egész más történet, és mivel az egész egy allergiás reakció, a felnőtt korban allergiát "kapók" nagy többsége szénanátha formájában üdvözölheti új nyavalyáját. Márpedig Gebréről az a hír járja, h gyerekként 10 km-t futott a sulijába oda-vissza. Asztmásan... Könyvekkel a hóna alatt. Valami nem stimmel...